A szerkezet egy Asus Eee Slate EP121-es, amiben i5 és 4 Gb RAM, illetve 64 GB SSD lapul. Az erős hardver meglátszik rajta, egy hideg boot néhány másodperc, az alvó mód és az abból visszatérés pedig jóformán azonnali. Cserébe ventillátor van benne, ami ugyan tényleg nagyon halk, de mégis csak ventillátor, a súlya pedig elborzasztó: 1,16 kiló hivatalosan, de szubjektíven néha 3 is megvan. Persze ha ölbe veszed, nem olyan nagyon vészes, de kézben tartani nem egy különösebben nagy élmény. Az érintőfelület ambivalens, vannak pontatlanságai, és lehet, hogy én rontottam el a kalibrálását amikor próbálkoztam vele, de csak rosszabb lett. Ugyanakkor a virtuális billentyűzet sokkal jobb, mint vártam, azt leszámítva, hogy sokkal könnyebb mellétapizni, főleg az elején, és nekem leginkább a szóköz billentyűvel gyűlt meg a bajom amíg rá nem éreztem, hogy határozottan az alját érdemes taperolni, ha nem akarok b vagy m betűkkel „elválasztott” szavakat. Ha ráérzel, a kurzor mozgatása sem embertelen, és egész tempósan lehet vele két ujjal pötyögni, persze a megszokottnál jóval lassabban, időnként meg-megállva, hogy már megint hová bújt ez a hűtlen ú vagy ö betű, és hát a magam fajta őstulkoknak a numerikus billentyűzeten előcsalogatható extrák hiánya nagyon fáj.