Ahhoz képest, hogy egy picit elbaltáztuk az első pár órát, majd ezt fokoztuk azzal, hogy a következőt is, pénteki felmérésünkre egészen tisztességes mennyiségű választ kaptunk, amit ezúton is megköszönünk nektek. Gondolom már fúrja az oldalatokat a kíváncsiság, hogy mi jött ki belőle, ezért gyorsan csapjunk bele a lecsóba!

Gondolom felfedeztétek, hogy nem csak úgy a vakvilágba készítettük ezt a felmérést, hanem két igen jól körbehatárolható kérdés köré csoportosult. Az egyik azt próbálta meg felmérni, milyen szempontokat vesztek figyelembe, amikor – teszem azt – apunak, huginak, barátnőnek, vagy akár magatoknak vesztek egy telefont. Mennyire érdekes az, hogy legálisan jussatok hozzá, mennyire van igény a biztonságra, és mennyit nyom a latba az ár.

Nagyon nagy meglepetés természetesen nem ért. Itt-ott azért kicsit kikerekedett a szemünk az arányokon, de olyan nagyon váratlan eredmények nem jöttek ki. Például akármennyire is az ár a legfontosabb szempont számotokra, túlnyomó többségetek azért szerencsére mégis inkább fizet egy kicsivel – vagy néha nem is olyan kicsivel – többet azért, hogy legálisan, valódi garanciával juthasson a hőn áhított kütyühöz.

Badacsonyi szürkebarát

Az első kérdés azt vizsgálta, milyen forrásból szerzitek be a telefont, illetve mennyire vagytok tudatában, vagy egyáltalán mennyire érdekel, hogy milyen feltételekkel juttok hozzá.

Ami egy picit talán aggasztó, hogy minden tizedik válaszadó nincs tisztában azzal, legális vagy nem legális forrásból származik-e a telefon amit vásárolt. Holott sajnos viszonylag egyszerű: ha eredeti gyári garancia jár hozzá, akkor szinte biztos, hogy nem kell aggódnunk. Ugyanakkor nagy eséllyel értelmetlen belevágni olyan készülék megvásárlásába, amelyet gyanúsan nagy árkülönbséggel kínálnak a szolgáltatóknál feltöltőkártyával értékesített telefonokhoz képest.

Amint látható, az esetek egy harmadában volt valamilyen probléma a megvásárolt telefonnal, ami elég magas arány. Az így meghibásodott telefonoknak viszont alig több, mint, mint a harmadánál voltak úgymond „rendesek”. A 32,8 százaléknyi esetből 13,1 százalék, vagyis ha a telefonnal törént valami, akkor az esetek több, mint 60 százalékában nem megfelelően, vagy egyáltalán nem sikerült a garancia érvényesítése. Sajnos ez nagyon magas rizikót jelent. Természetesen a megfelelően működő garanciális eljárás sem tökéletes, az ügyfelek néhány százaléka biztosan elégedetlen lesz, illetve az átlag két-három hetes átfutási idő sem egy nagy öröm. Ez azonban apró kellemetlenség ahhoz képest, ha előre tudjuk, hogy minden 10 ügyfélből 6 garantáltan elégedetlen lesz a végén.

Az egyéb válaszok közé szerencsér befért egy-két olyan is, ami határozott nemet mond a szürkeimportos telefonokra, ám ezek között kaptuk az egyik legviccesebb és egyben legelkeserítőbb választ is: „Nem javították meg; sőt - "Üvegtigris" szindróma ferdült elő: - Vidd a p*ba, vidd a p*ba, vidd a p*ba! :-D”. József Attilával élve: gondoljátok meg proletárok kedves olvasók!

Ehhez képest a válaszadók 40 százaléka vélte úgy, hogy lehet jó áron és mégis legálisan vásárolni windows-os telefont. Hogy őszinték legyünk, ez nem teljesen vág össze a mi tapasztalatainkkal. A windows-os telefont forgalmazó webboltok túlnyomó többsége messziről láthatóan „okosba” szerzi be az áruját. Ez önmagában még nem lenne akkora probléma, azonban mint a továbbiakban kiderül, a magyar vásárlók rendkívül árérzékenyek. Ez azt jelenti, hogy nagy eséllyel mindenféle árukeresőket használnak és viszonylag gyakran fognak trükkösen jóárasított holmit beszerezni. Senkit nem akarnánk erről direktben lebeszélni, de azért újfent azt ajánljuk, hogy legalább egy kicsit gondoljátok át, megérik-e a jóárassággall járó kockázatok.

Nos, erről írtam az imént. Még szerencse, hogy a fenti szempontok a gyakorlatban keverednek legalább egy kicsit, különben az első diagramunkon nem csak a válaszadók egynegyede vett volna tudatosan szürke importból származó telefont. Semmiféle értékítéletet ne tessék belegondolni, nem ítélkezünk az olvasók felett, mert tudjuk, hogy többnyire a nem túl rózsás körülmények hatása, de azért valahol egy kicsit szomorú, hogy az ár van mindenek felett, miközben a forrás megbízhatósága és az előrelátás, vagyis amit így együtt tudatos vásárlásnak szokás hívni, és ami a világ boldogabbik felén sokkal meghatározóbb, nálunk a vásárlók kevesebb, mint a felét érdekli.

Kiegészítő foglalkozás

Nem hinném, hogy ezt túl sokáig kellene ragozni, majdnem 70% akar. Ami teljesen természetes. Ha már vettünk egy telefont, szeretnénk hozzá venni egy kis ezt-azt amivel feldobhatjuk, vagy biztonságosabbá tehetjük a használatát. Egy hello kittys (khm) tok, egy tartalék akkumulátor vagy egy memóriakártya jól jöhet. Az meg pláne jól jöhet, ha nem kell valahol másutt keresgélni ezeket, hanem akár már a telefon vásárlásakor hozzá lehet csapni a védőfóliát, hogy amint megérkezik, már rakhassuk is fel. Ahogyan az egyik olvasónk igen kiválóan megfogalmazta: „Nem e miatt fogok egy készülék mellett dönteni, de nem árt ha van hozzá egy-két kiegészítő.”

Érdekes módon konkrét tarozékot kevesen neveztetek meg, az viszont leginkább fólia volt.

Ebből a kérdésből is látható, nem próbáltunk trükközni, megkérdeztük, őszintén. Ha az előzőt nem volt érdemes túlragozni, ezt pláne nem. Talán annyit hozzátennék, az egyéb válaszok többsége vagy értékelés volt („Csalódás volt a wp, android meg szóba se jöhet, tehát csak az iPhone! :)”, „ jelenlegi 625 tökéletes de egy jobb mindig jobb: D”), vagy pedig indoklás arra, miért kerül vagy nem kerül az idei fa alá csempés telefon („Anyumnak szeretnénk lecserélni a telefonját (6 éves Nokia), de még ellenáll :)”, „Nem, mert nemrég vettem :)”). a nonkonform „Már mindenkinek az van, azért nem”, a basher „talán az asszonynak ha elhiszi vége hogy a [ez itt az androidos márka helye] xar”  meg persze a visszakérdezős: „NA, ide meg minek egyéb opció?”.

Hát persze, hogy szeretnétek. Vettük az adást.

Naná, hogy átlátszóbb kérdés, mint a frissen pucolt vakablak. Aki úgy érzi, hogy nem lesz belőle akció, és eredetileg mentalista karrierre vágyott, annak azt üzennénk innen az Internet túloldaláról: nem kéne túlzottan erőltetni, bro.

Eddig tartott az uncsi szószaporítás, aki idáig bírta, az máris megtudja, ki nyerte meg a csodálatos, fantasztikus eredeti és hamisíthatatlan begrét. A nevét természetesen mi sem tudjuk, de az e-mail címe adamsx@outlook.com. Hamarosan írunk neki, de ha gondolja, ő is megelőzhet bennünket. Reméljük, nem felejtette el, hogy nyeremény átvétel kizárólag személyesen lehetséges.