Amikor pushalias szólt, hogy laptopot kéne tesztelni, azonnal igent mondtam. Amikor azt is hozzátette hogy Samsungot, akkor kicsit megijedtem. Amikor azt is megtudtam, hogy AMD alapú gépről lesz szó, még inkább. A munkámból adódóan elég sok laptop fordul meg a kezeim között, és a Samsungtól is belekerült pár darab néhány éve. Ha politikailag korrektül akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira nem voltam elragadtatva a minőségtől, amit képviseltek. Ugyanakkor az is tény, hogy mikor utoljára kellett velük dolgoznom, akkor a Samsung még a telefóniában is inkább az alsó szegmens olcsó telefonjait gyártotta, aztán ugye miből lesz a cserebogár, mára a legnagyobb gyártó, a hitviták mellett pedig azt nem lehet elvitatni, hogy a csúcskészülékek között is megállják a helyüket a termékeik.

Mivel amúgy a fő gépem, amin dolgozom, szintén laptop, így reméltem, hogy hasonló méretűt kapok, hogy minél jobban tudjam is használni. Nem is csalódtam, egy 15,4 collos képátmérőjű gépet kaptam, egy Series 3-as NP355V5C-t, aminek az a különlegessége, hogy az AMD legújabb Trident APU-ja mellett egy párhuzamosan használható plusz Radeon grafikus mag is dolgozik benne. A kicsomagolás nem volt bonyolult: a doboz gyakorlatilag magát a készüléket és a töltőt rejti, egy teljesen egyszerű karton dobozban, és kész. Már előre dörzsöltem a kezem, na most kiderül hogy a fényes kijelzők hogy muzsikálnak, mivel itthon pont az ablaknak háttal ülök általában, aztán a kicsomagolás után szembesültem vele, hogy ez a kijelző bizony matt. Örülök, hogy végre valaki fel meri vállalni a matt kijelzőt ebben a szegmensben is… Ha már a kijelzőről van szó, sajnos azért érezni, hogy ebben az árkategóriában bizonyos kompromisszumokat meg kell kötni. Ledes háttérvilágítás ide vagy oda, a fényerő annyira nem acélos. Bár az elmúlt hét nem kényeztetett minket az időjárás terén, az kiderült, hogy napfényben bizony ezzel a laptoppal sem fogunk kültéren dolgozni. A mostani borongós időben még épp elmegy a teljesítménye. A betekintési szögek hát…khm…nem túl megengedőek, már egész kicsit oldalról nézve is jelentősen romlik az élmény, ami persze a TN panel ismeretében egyáltalán nem meglepő. A kontrasztarány azonban példás, a felbontás pedig a ma ebben a kategóriában általános 1366x768, ami szerintem vállalhatatlanul kevés, de ez legyen az én problémám. Érintésvezérlés nincs, így az előtelepített Windows 8 előnyeit nemigen lehet kihasználni. Viszketett a tenyerem hogy a Start8 és a ModernMix telepítésével kezdjem, de aztán ellenálltam a kísértésnek :)

Maga a kijelzőt tartalmazó fedél igen vékony, két zsanér tartja, kifejezetten szorosan, az egykezes nyitást elfelejthetjük. A fedőlap elvileg fémet utánzó műanyag, bár sok mindenkit nem ver át, de korrekt, nem kelt gagyi hatást. Az ujjlenyomatokat viszont elképesztően gyűjti. A felnyitás után viszont egy picit recés belső kialakítással szembesülünk, ami szerintem nagyon ügyes megoldás. Matt, az ujjlenyomatokat egyáltalán nem gyűjti, és hosszabb használat után sem csúszik az ember csuklója rajta: ez kifejezetten tetszett. Az általános összeszerelési minőség a kategóriában megállja a helyét. Itt-ott lehet látni apróbb illesztési hézagokat, ilyesmit,de semmi kirívó.

A csatlakozási lehetőségek tekintetében a Samsung eléggé bőkezű volt, 4 USB port (2 db USB 3.0), HDMI, VGA portok, Gigabit Ethernet, fülhallgató és külső mikrofon jack, SD kártya olvasó. A hálózatra természetesen vezeték nélkül is csatlakozhatunk, az Atheros megoldása pedig a Bluetooth 4.0 szabványt is támogatja.

A kijelző alatt a ma szokásos teljes értékű billentyűzetet kapjuk (valaki majd egyszer magyarázza el, hogy mi a fenéért volt jó balra tolni a billentyűzetet és a touchpadet, amit az emberek 99%a használ, egy numerikusért, amit viszont nem, és így nem lehet normálisan középen gépelni). Háttérvilágítás nincs (ennyiért végülis nem csoda), a billentyűzet maga működik, bár a nyomáspontok nekem nem elég határozottak, és az egész billentyűzet, főleg a közepén megnyomva, azért bizony hajlik, így aztán maga a gépelés nem halk, és olyan nyúlós, puha érzetű. A nyílbillentyűk összenyomásáért is jár egy kiadós dorgálás szerintem, ha már egy ilyen olcsó, de játékra is alkalmas gépet alkottak, gondolhattak volna arra, hogy sok játék irányításában a nyilakat aktívan használja az emberfia… A touchpad méretre rendben van, az érzékenysége viszont, főleg a Windows 8 lehetőségeit kihasználni hivatott gesztusok terén elég gyenge. Például a két ujjas scrollozást nagyon ritkán sikerült vele megoldani. A gombok, hasonlóan a billentyűzethez, elég hangosan dolgoznak.

A hangerő kapcsán meg kell említeni a hűtést is: alapesetben gyakorlatilag nincs hangja, és a silent módot választva, ahol a CPU és GPU órajelét is visszább veszi a gép (így is bőven elég erős böngészésre vagy irodai munkára), ez így is marad. Játék, vagy HD videók megtekintése közben azonban beindul a kis ventilátor, és kifejezetten zajossá válik, bár szerencsére viszonylag alacsony frekvencián, úgyhogy legalább nem visít. Ölben mindenesetre ezt a laptopot sem fogjuk tartani játék közben, még maximumon járó hűtés mellett is kellemetlenül meleg lesz az alja. A játékok és videók kapcsán a hangszórókról is említést kell tenni: a kijelző alatt kapott helyet a két kis hangszóró. A mély tartomány gyakorlatilag teljesen hiányzik, a magasak viszont egész jól szólnak, és a feltekert hangerő sem jelent problémát, nincs torzítás vagy rezonancia.

Az ilyen laptopok általában az akkuidőn szoktak elvérezni, de a Samsung ebben a témában is jó munkát végzett: normális web/munka használat mellett 4 órát bírt, játék közben is közel kettőt, a mellékelt 90 wattos töltő pedig kevesebb mint két óra alatt pótolja az elveszett ampereket.

A fentiekből és a címből már talán sejthető, hogy vajon kinek szólhat ez a laptop. A Samsung ugyanis akarva-akaratlanul egy budget-gamer gépet alkotott. A gépre előre telepítve érkezett a GPU választó alkalmazás, ahol minden szoftverhez megadhatjuk, hogy a kis teljesítményű, de takarékos, vagy az erős grafikus maggal szeretnénk használni. Benchmarkokat nem futtattam, de a World of Tanks 15-20 FPS-el tudott többet, mint a saját, két éves laptopomon, amiben egy elég erős Nvidia mag ketyeg, és maga a laptop legalább két árszegmenssel van feljebb pozicionálva. Az alábbi táblázatban egy Windows 7 élményindex összehasonlítás a két évvel ezelőtti csúcstechnikával:

Még egy dicsérő szó az előtelepített alkalmazásokról: a Samsung szerencsére nem követi el azt a hibát, amit oly sokan mások, és nem szórja tele a gépet mindenféle "hasznos" alkalmazással. Egy Norton Internet Security, egy Settings és egy Update alkalmazás kapott helyet a gépen: utóbbiról példát vehetne az összes többi gyártó: elindítva azonnal megkeresi az összes driver és szoftverfrissítést, és egy gombnyomással letölti/telepíti őket, a folyamatos drivervadászatnak, service tageknek és hasonló gyártói oldalon való bolyongásnak vége. Mindezt egy áttekinthető és egyszerű felületen, ezért egy hatalmas ötöst véstem be az ellenőrzőbe.

Összességében nagyon kellemes meglepetés volt a Samsung laptopja, abszolút elég volt a teljesítménye nem csak a mindennapokhoz, hanem egy kicsit komolyabb felhasználáshoz is. Az egyetlen pont, ahol teljesítmény szempontjából kicsit gyengébben muzsikált, az a boot-programindítás, de ez valószínűleg csak azért tűnt fel, mert két éve már csak SSD-vel szerelt gépeken dolgozom. Egy SSDvel ez a laptop nagyon jó választás lehet azoknak, akiknek a nagy felbontás és a több ablak használata nem igény. Ár-érték arányban pedig az egyik legjobb a piacon: 8 Gb RAM és 1 Tb merevlemez is belefért a fentieken felül a bruttó kb 190000 forintos árba. Egy kicsit nagyobb felbontású kijelzővel (legalább választható opcióként) elég közel lenne a hibátlanhoz.

Műszaki jellemzők

A tesztkészüléket a Samsung bocsátotta rendelkezésünkre. Az illusztrációk www.samsung.com sajtófotói, illetve a szerző saját fotói.