41 megapixel. Egyszerűen nem lehet mással kezdeni. Most sem tudom még elhinni, úgyhogy leírom másodszor, betűvel. Negyvenegy megapixel. Nem is oly régen még az volt a menő, hogy a Sony Ericsson-unk aljára rá tudtunk csatlakoztatni egy VGA fényképezőt, aztán jött a Nokia 7650. Meg az N8. 2012 elején pedig egy olyan bejelentést tett a finn gyártó, amitől a kopogtak a padlón az állak: Nokia 808 41 megapixeles kamerával. Mi már szinte nyálcsorgatva vártuk, hogy mikor érkezik meg WP-s körítésben. És megérkezett. Ez a Lumia 1020.

A szokásostól eltérő lesz ez az iromány: először is nem csak én, hanem a főszerkesztő úr is bele-bele szúrja a véleményét, ezek dőlt betűvel lesznek. Másodszor nem igazán akaródzik követni a konvencionális „kapunk a dobozban egy töltőt, meg egy headsetet” dolgot (meg aztán nem is kaptunk headsetet, mert azt lenyúlta egy előző tesztelő, akit azóta is vuduzunk). Igenis ez a cikk túlsúlyosan a készülék kamerával való produkcióját fogja ecsetelni.

Elsőre leszögezném, hogy (még) nem volt hosszabb időre kezemben DSLR gép, nem is vagyok profi fotós. Ennek ellenére egyre inkább érdeklődöm hobbiszinten a fotózás iránt, és ebben jelentős része volt a Lumia 1020-nak.

Rögtön neki is ugrok, egy kis specifikáció-pornográfiával: 2/3 hüvelykes szenzor Carl Zeiss optika f/2.2 fókuszaránnyal, 7728 × 4354 pixel (33.6 MP) felbontás 16:9-es képeknél, vagy 7152 × 5368 pixel (38.2 MP) felbontás 4:3-as képeknél. Hat tagból álló lencserendszer, motorizált optikai képstabilizáció, valódi, mechanikus zár. Fordítás a picit laikusoknak: ezekkel az értékekkel pár kompakt fényképezőgépet is porba aláz.

Legszívesebben az egekbe magasztalnám, mint ahogy a Lumia 925 tesztjében is tettem, de most már óvatosabban bánok a szavakkal. Ugyanis tudni kell, hogy mire való. Ha profi fotósok vagyunk, nem fogjuk vele kiváltani a több százezres profi gépünket. Nem fogja a nagymami sem lecserélni a kis kompakt fényképezőgépét, mert minek. Elsősorban úgy kell tekinteni a készülékre, mint egy kamerában minden társát verő okostelefonra. Egy eszköz, ami minden nap velünk van, ott lapul a zsebünkben, és bármikor előkaphatjuk, hogy megörökíthessünk egy-egy jó pillanatot.

A fenti (sajnos nem készítés szerint sorban levő) képek közül egy készült nappalinak mondható fényben, az az egy szem, amelyik buszból készült. A többiek közül a Szentlélek tériek (helyismerettel nem rendelkezők számára: amelyeken a templom van) szürkületkor, nagyjából 10 percen belül készültek, a többi az már mind sötét este, leszámítva persze a flórián téri aluljáróban készülteket. A fotók minősége persze nagyon nem egyenletes, ráadásul a Nokia Camerával is ment a játék keményen, így sok esetben színhűségről nem is akarok beszélni. Mindenütt azt érdemes nézni, hogy erős sötétben, mindvégig vaku használata nélkül mi tud kijönni a 1020-ból. És vegyétek még figyelembe azt is, hogy ezek (a blog.hu korlátai miatt) mind 2 megabájtnál kisebb redukált képek, az eredeti nagy felbontású képekhez képest nyilván romlott a minőségük.

Egy profi tükörreflexes nem tud felvonultatni ilyen hordozhatóságot, viszont sok pillanathoz nem elég a kompaktok teljesítménye, meg miért is vonszolnánk magunkkal még pluszba valamit? A 1020 ezen a határvonalon kér helyet magának. Nem egy néptelefon, és ezt nem csak a 170 ezer forintos árcédulának tudható be. Egy nagyon-nagyon korrektül összerakott rétegkészülék.

És különösebben miért is jó, az hogy ilyen sok képpontból áll a végeredmény? A finn gyártó kitalálta nekünk ezt előre: utólagos zoom:

Na jó, igazából ez is csak egy felhasználási területe a sok-sok megapixel tartaléknak. De nem csak ezért. A Nokia Camera alkalmazás úgy dolgozik, hogy a nagy képméretű eredeti fotó mellé csinál egy 5 megapixeleset, mindezt oly módon, hogy hetesével „összerántja” a pixeleket egy algoritmus, így egy nagyon jó minőségű és kezelhető méretű képet kapva.

Az optikai képstabilizátor remekül működik, most már nem a 920-ból megismert rugós rendszer teljesít szolgálatot, hanem apró motorok mozgatják a lencséket. Ennek bizony van hangja, erre külön fel is hívják a figyelmünket a dobozban egy papíron, de nem kell megijedni, csak akkor veszi észre az ember, ha nagyon közel teszi a füléhez.

A fotók és videók megvilágítása kétféle módon történik. Először is a LED-es segédfénnyel megvilágítja a témát, fókuszál, mér, és beállít ez alapján (természetesen ez kikapcsolható). Majd ha szükséges, beveti a xenon vakut. Igen, jól tetszik olvasni, egy rendes, villanós vakut biggyesztett a gyártó a hátsó fekete dudorba, ami papíron 4 méterre képes elvilágítani. Gyakorlatilag nem tudom megsaccolni, de 2-3 méteren túl azért már ez sem acélos.

Ha már a dudor, akkor nem tudok elmenni a telefon kézben hogyan állása mellett. Szerintem kifejezetten kényelmes azt a mutatóujjunkkal támasztva fogni. Az egyébként számomra váratlanul olcsón (10 ezer forint környéke) rendelhető camera grippel meg végképp nagyon jó a fogása.

Egyébiránt nem hinném, hogy magát a Windows Phone-t, mint rendszert, vagy a hardvert ecsetelni kellene különösképpen. Csont ugyanaz, mint a Lumia 925 hardvere, csak itt már 2GB RAM van, szoftverileg is teljesen megegyezik az előbb említett kistesóval, így akik ilyenekre kiváncsiak, kukkantsanak bele a Nokia Lumia 925 tesztünkbe.

Én a magam részéről annyit tennék hozzá, hogy ez a telefon nem csak fényképezésre jó, hanem zenehallgatásra és filmnézésre is. Annak idején a Lumia 920-ról írtam némi ódákat, és az erre a készülékre is érvényes. Egyáltalán nem vagyok boldogtalan a 620 hangjától, a 720 hangja sem olyan rossz egy telefontól, ha egy minimális követelményeket teljesítő fülessel próbálgatjuk, de a 1020-ba átdugva ugyanazt a fülest ugyanazt meghallgatva nem ugyanazt halljuk. Nyilván ennyi pénzért jobbat várunk, mint azoktól, de ez jobb is. Ahogy ilyenkor szokott lenni, főleg egészen lent és egészen fent kapunk jóval többet. A kistesókéhoz képest kigyógyul a hangzásból a bádog, a mélyekből pedig eltűnik a satnyább mélyekre oly jellemző tompa puffogás, és érdekes módon érezhetően hangosabb is ugyanazzal a fülessel.

Mivel azonban ez tényleg inkább egy fotós telefon, amiben hiányozni fog minden bit tárhely amit zenére pazaroltunk, ezért ezt most nem fogom tovább ragozni, pedig volna rá késztetésem.

Összegezve: ez egy szűkebb réteget tökéletesen kielégítő, ütős kamerával rendelkező készülék. Bónuszként  Detkó Dávid a Nokia fotós nagykövete bocsátott rendelkezésünkre nyolc fotót, amelyeket nagy örömmel bocsátunk a rendelkezésetekre, ugyanis ezeken sokkal jobban látszik mit tud  készülék, mint a mi amatőr próbálkozásainkon. A blog.hu méretkorlátai miatt némelyik minőségén kénytelenek voltunk kicsit rontani.

 Akit érdekelnének a fenti fotók eredetijei, illetve Dávid többi képe is (nagyon sok van és nagyon jók), az megtekintheti az ő saját  Flickr albumában!

Műszaki adatok:

A készüléket a Nokiának, az extra fotókat pedig Detkó Dávidnak szeretnénk megköszönni!