WinMagazin

„A háttértár mérete soha nem elegendő.”
átlagos felhasználó

Még tavaly készült ez a cikk, amely nagy vonalakban bemutatná az otthoni felhasználóknak szánt, felhő alapú, ingyenes tárhelyeket. Mivel bejegyzés mérete túlmutatott a javasolton, így a főszerkesztő úgy döntött, hogy inkább 3 rövidebb cikk legyen belőle, mint egy, az orosz regények terjedelmét feszegető darab.

Ez az első rész egy rövidke történelmi visszatekintéssel indít és megpróbál picit a jövőbe is tekinteni, bemutatván egy lehetséges irányvonalat, amerre ezek a tárhelyek fejlődni fognak. A következő fejezet a kicsikre, míg a záró akkord a három nagy megoldására fog fókuszálni. Nem lesz teljes körű a leírás, hisz rengeteg SaaS (Software as a Service) megoldás létezik, melyek több-kevesebb ingyenes tárhelyet biztosítanak a felhasználóiknak. Próbáltam a legismertebbekre fókuszálni, de kommentekben bátran lehet ajánlgatni újabb/másabb megoldásokat is.

Hadd kezdjem a visszatekintéssel! 1994-ben, az első PC-m merevlemeze 160 MB-os (nem elírás, megabájt) volt, ami akkor az általánosan elterjedtnél jóval nagyobb volt („akkora, hogy még a doom.arj-t se kell soha letörölni”). Ma a telefonomban, - ami pont a háttértár bővíthetetlensége miatt, kicsit lenézett darab -, van 16 GB. Eleinte hordozható médiákra mentette mindenki az adatait (5.25" floppy lemezek esetén 1.2 MB-onként, illetve később, a 3.5"-os floppyk idejében már 1.44 MB-onként), majd a cd-írók megjelenésével hirtelen ez az érték megugrott 700 MB-ra. Nagyjából ebben az időben kezdtek elterjedni a különböző hordozható adattárolási megoldások is, mint például az Iomega ZipDriveja és társai. A következő nagy ugrás az írható dvd-k, illetve a hordozható külső merevlemezek jelentették. Itt tulajdonképpen a háttértár méretében már nem volt limit, maximum több eszköz kellett. Ezek segítségével, és itt most elsősorban a hordozható HDD-kre gondolok, a számunkra fontos munkáink, adataink bármikor elérhetőekké váltak (kivéve, amikor otthon/munkahelyünkön felejtettük az eszközt, vagy egy nem várt, „You need to format the disk in drive before you can use it.” vagy „A meghajtóban található lemez nincs megformázva. Megformázza most?” üzenet várt minket). Egyre fontosabbá vált, hogy bármikor és bárhonnan elérhessük a szükséges fájljainkat, úgy, hogy tudjuk, az adataink biztonságban vannak, hardverhibák miatt nem fogjuk őket elveszíteni. A kézenfekvő megoldás a felhő alapú tárolás lett. Alapvetően a "Cloud Computing" egy régóta ismert és használt megoldás, de körülbelül a dotkom lufi kipukkanása után kezdett elterjedni az átlag/otthoni felhasználók körében is, hisz nekik csak arra volt szükségük, hogy bármikor, nagyjából bárhonnan és nagyjából bármivel elérhessék a számukra szükséges dokumentumokat, képeket, fájlokat.

480936_451378151596382_514761273_n1_1.jpgA másik fontos sarokpont az adatok tárolása és elérésével kapcsolatban az adatbiztonság volt. Itt egyrészt szükséges volt bizonyos azonosítási módok bevezetése, hisz ha egy cd/dvd/pendrive/külső merevlemez illetéktelenek kezébe kerül, akkor az esetek jelentős részében a rajta tárolt adatokhoz is hozzáférhettek. Éppen ezért minden ilyen szolgáltatás esetén legalább egy felhasználónév és jelszó párost meg kell adnunk. Továbbá az adatok közlekedése is (az eszközünk és a felhő között) titkosítva vannak, csakúgy, mint maguk az adatok a tárhelyen. Ez teljesen transzparens a számunkra, semmiféle extra lépés nem szüksége, de tudjuk, hogy az adataink titkosítva kerülnek tárolásra.

Csak nagy vonalakban, a mély technikai adatokat kerülve, a felhő alapú szolgáltatások felépítése pofon egyszerű. Adott egy kliens gép, melyről feltöltjük az adatainkat felhőbe, amit a legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, mint egy jókora háttértárral rendelkező, mindig elérhető számítógép. Ezután a klienseinkkel, ami lehet egy mezei böngésző vagy egy dedikált alkalmazás elérhetjük a feltöltött fájlokat. Bármikor és bárhonnan. A rendelkezésünkre álló tárhelyet a szolgáltatás határozza meg, de kisebb-nagyobb összeg befizetése után ez majdhogynem a végtelenségig bővíthető. Az általános, ingyenes, <10 GB tárhelyek a napi használatra bőven elegendőek. Amennyiben valaki mondjuk több 10 TB-nyi adatok kíván így tárolni, arra már más, de hasonló módon, felépülő szolgáltatások vannak. Ezeket most a bemutatásból egy elegáns mozdulattal ki fogom hagyni, mivel ezeknek a bekerülési költsége messze nem az ingyenes kategóriában található.

Ez persze csak a kezdet, és ezután jönnek a szolgáltatónként és megoldásonként változó addicionális lehetőségek, úgymint a csoportmunka kezelés, a különböző alkalmazásokba történő integrációk és társai. Manapság a telefonok (operációs rendszertől függetlenül) automatikusan szinkronizálják az elkészült fényképeket a tárhelyünkre, felhőben tároljuk a telefonszámainkat, az alkalmazások ide készítik a mentéseinket és így tovább. Ezáltal biztosítva, hogy egy esetleges meghibásodás esetén (vagy ha elhagyjuk/ellopják a telefonunkat, laptopunkat, tabletünket) az adataink nem vesznek el. 

Cloud-Storage.jpgA biztonság másik pillére az adathordozó oldalán jelentkezik. Szerintem mindenki találkozott már olvashatatlan cd lemezzel vagy szektorhibás merevlemezzel. Ahogy a régi informatikai ökölszabály mondja "Ha nem tudod olvasni az adatot, akkor az az adat nem létezik". Ezekkel a felhő alapú szolgáltatásoknál nem találkozhatunk, hisz az adatparkokban, ahol a feltöltött fájljaink leledzenek, használt általános eljárások ezt kiküszöbölik. Mivel az adatok több szinten is redundáns rendszereken tárolódnak (a merevlemezek RAID-be vannak fűzve, a szerverek redundánsak, sőt az összes alkatrész is az. Ha beüt a krach és „elszáll” egy merevlemez, attól még az adatok elérhetőek, sőt ha komplett szerverek állnak le, például hardver hiba miatt, akkor is). Ezzel a végfelhasználónak nem kell foglalkoznia, mivel ő a napi felhasználás során nem is fog tudomást szerezni az esetleges problémákról.

A következő fejezetekben nagy vonalakban bemutatnám az általánosan ismert és használt, felhő alapú fájltárolási megoldásokat. Egyúttal látni fogjuk a felhő alapú tárhelyek evolúcióját is, hisz, minden szolgáltató megpróbál valamivel többet adni, mint a konkurencia. A felsorolás végén a három „gyári” versenyző is szóba kerül majd (Apple és az iCloud, Google és a Google Drive, valamint a Microsoft és a Skydrive), de ők több szempontból is más ligát képviselnek, mint a felsorolás elején szereplő, általános(abb) szolgáltatások.

A mobil alkalmazások esetén csak a gyári megoldásokat jelzem, mivel külsős fejlesztésből annyi van, mint égen a csillag. Illetve az egyértelmű, hogy minden szolgáltatás elérhető böngészőből is, ezt sehol nem fogom külön kihangsúlyozni.

Az már elöljáróban leszögezhetők, hogy az elmúlt évek tendenciája egyre inkább erősödni fog, és a felhő alapú szolgáltatások a mindennapi felhasználás még szervesebb részeivé fognak válnik. Hisz egyszerűbb és biztonságosabb a felhőben tárolni az adatokat, mint külső egységekkel, memóriakártyákkal és társaival bohóckodni.

cloud_fig.jpgA frissen a színre lépő szereplők csak valami nagyon nagy új és nagyszerű dologgal fognak tudni labdába rúgni a már pályán levő „nagyok” mellett. Akiknek viszont egyre több és több újdonságot kell a meglevő rendszerükbe belefejleszteniük anélkül, hogy veszítenének a meglevő felhasználói bázisukból. Vagy egyszerűen kiszállnak a freemium modellből, ahogy azt a SugarSync tette és csak a fizetős ügyfelekre koncentrálnak.

Az biztos, hogy a médialejátszásnak van helye a felhőben (ld. Ubuntu One vagy Amazon Cloud Player), hisz egyre nagyobb az igény a multimédiás tartalmak (elsősorban a megvásárolt tartalomra gondolok természetesen) bármikor és bárhonnan történő elérésére. Ugyan úgy, hogy az eszközök mentésére is (itt pedig elsősorban a mobil/hordozható eszközökön van a hangsúly és a PC kvázi halálával ez egyre inkább ilyen irányba mozdul el), lehetővé téve az egyszerű visszaállítást, ami nem csak a telefonszámainkat (amiket szintén a felhőben tárolunk) de akár az utolsó Angry Birds állásunkat is tartalmazza. Így egy új eszköz üzembeállítása nem órákba, hanem csak percekbe kerül(ne). Az Amazon nagyon jó példa erre, hisz egy Kindle-re megvásárolt könyv bármikor, bárhonnan elérhető, olvasható, letölthető. Ugyan ez igaz a alkalmazásboltokból (Apple App store, Google Play, Microsoft Store) vásárolt programokra, amiket az fiókjainkhoz kötnek és nem az eszközeinkhez, így amíg az adott fiókot használja az ember, minden vásárlása biztonságban, elérhetően a rendelkezésére áll.

Rengeteg kiaknázatlan lehetőség van még a szolgáltatók előtt és biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években komoly előretörést látunk majd ezen a téren is. A felhő alapú szolgáltatások ipari felhasználása látványosan emelkedik, valószínűleg ugyan ez lesz az átlag, egyéni felhasználók terén is.

Folytatás hamarosan.

A bejegyzés trackback címe:

https://winmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr125737617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Ti írtátok

Címkék

1020 (18) 1520 (12) 920 (40) akció (12) alkalmazás (200) android (12) apple (16) áruház (16) ativ (13) beharangozó (88) bemutató (47) bing (12) fejlesztés (33) felmérés (17) frissítés (32) google (17) határmesgyék (12) hírek (20) homebrew (14) htc (22) ismertető (16) játék (36) képgaléria (18) készülék (146) kiállítás (11) kiegészítő (11) lányok az ablakban (18) lumia (149) microsoft (302) microsoft news (44) napiapp (14) neowin (17) nokia (198) office (22) paul thurrott (30) pletyka (50) reklám (31) sajtóközlemény (56) samsung (36) skydrive (14) skype (10) store (14) surface (33) szavazás (13) szivárogtatás (14) tablet (52) telefon (93) teszt (51) the verge (47) tippek és trükkök (11) update (18) vélemény (25) videó (126) windows (116) windows 8 (146) windows 8.1 (43) windows phone (402) windows phone 8 (19) wmpoweruser (110) wp7 (69) wp7.8 (65) wp8 (319) wp8.1 (63) wpcentral (127) xbox (47) xbox live (17) xbox one (21) zdnet (17) Címkefelhő

Twitter